2013. december 31., kedd

A színpad az életem 30

Szilveszteri ajándékom Nektek! A 30.  A színpad az életem :))
HURRÁ!!  Most nagyon boldog vagyok! Mindjárt kiugrom a bőrömből!
BOLDOG ÚJÉVET!
Ma van az utolsó 2013-as nap :(( De holnap már 2014:))

30
Nekiálltam muffint sütni, hogy meglepjem vele a családom és hogy eltereljem a gondolataimat. De nem jött be. Annyira nem jöttbe, hogy a meggyeket össze robotgépeztem a tésztával így a kész sütiben meggynek se híre, se hamva nem volt. Anya reggel meg is jegyezte, hogy kifelejtettem belőle a meggyet és hogy így száraz.
- Bocsi, egy kicsit el voltam kalandozva- vallottam be.
Apa így is később kelt mint mi, de morcosan jött ki a szobájából.
- Adél, szeretlek, meg minden, de nem lehetne, hogy máskor reggel 6kor ne csörömpölj a konyhában!
- Bocsi apa. - ismételtem önmagam mint egy szajkó.
- Na jó, ez így nem mehet tovább! – csattant fel anya. –Mi bajod van kicsim? Olyan más vagy!
- Miért is? –próbáltam tagadni a láthatót.
- Nézz magadra, te aki korábban a délig alvók társaságát erősítetted, már 6kor a kész muffinnal vársz minket. - jegyezte meg csendben apa, miközben egy sütit rágcsált.
- Nézzétek, nincs semmi bajom.
- Figyelj, ha nem akarsz beszélni róla,akkor nem is fogjuk erőltetni, de sokkal egyszerűbb lenne, ha kiböknéd azt ami a szívedet nyomja!
- Tudom. - értettem egyet apa bölcsességével, de ennyiben is hagytam a dolgot és tüntetőleg a szobámba vonultam.
Leültem a székemre és csak bámultam magam elé, anélkül hogy felfogtam volna hogy mit is nézek. Nagy nehezen rábírtam magam, hogy elkezdjem olvasgatni az anyagot amit hétfőre meg kell tanulnom.
A könyvből a telefonom csengőhangja rántott ki.
- Szia Szilvi! – vettem fel a telefont.
- Hali Adél! Mizu? Mivel töltöd a szabadnapod?
- Semmi különös. Tanulni próbálok több-kevesebb sikerrel. – vallottam be.
- Igazából azért kereslek mert mindjárt a házatok előtt vagyok. Most megyek ajándékokat venni Karácsonyra. Nincs kedved velem tartani?
- Végül is miért ne. –válaszoltam.
- Oké akkor siess!
Kinyomtam a telefont. Ledobtam a könyvemet az asztalra. A melegítő nadrágot farmerre cseréltem majd felhúztam a csizmám és a kabátom Egy táskába bedobtam a pénztárcám és már rontottam ki a szobából.
- Mi van ég a ház? –érdeklődött anya.
- Nem épp. Szilvivel találkozok. Csajos napot tartunk.
- Jól van menj csak.
- Szia! – köszöntem el és már kint is voltam a lakásból.
Megnyomtam a lift gombját. Csiga lassúsággal ért fel a hatodikra és mikor beszálltam ismét csak lassan vánszorgott le a földszintre.
Mikor kiléptem a fagyos levegőbe egy kicsit magamhoz tértem.
Mosolyt erőltetve az arcomra közeledtem Szilvi felé és adtam a már-már kötelező puszikat.
Mindketten behuppantunk a kocsiülésre.
- Mizu Adél? –érdeklődött.
- Semmi különös.
- Ez nem igaz! A homlokodra van írva hogy valami bajod van és addig nem tágítok amíg el nem mondod. –Fordult felém majd beindította a motort. – Szóval hallgatlak.
Megadtam magam. Tudtam sokkal jobb lesz ha kimondom mintha belém büdösödik valamint felismertem hogy Szilvi tényleg nem fog békén hagyni míg el nem árulom neki az okot.
- Megtudtam, hogy egy srác szerelmes belém. – nyögtem ki.
- Pontosabban? Már mint mi ebben a baj?
- Az, hogy ez a srác pont Jégkirály vagyis Gergő.
- Milyen különös hogy most említed! – motyogta, majd hangosan folytatta. –És ez tuti? Honnan jöttél rá?
- Nem még nem biztos mármint nekem fel sem tűnt és vele sem beszéltem még erről, de Luca – a barátnőm – éles szeműen ezt állította.
- Okos lehet ez a Luca!
- Mert? Mit tudsz Szilvi? –kérdeztem gyanakvóan.
- Semmit, semmit. – hárította el. – Képzeld az a legújabb pletyka járja a színházban hogy…

Kezdett egy elterelő hadműveletbe barátnőm. Az már nem vette észre, hogy én egyáltalán nem figyelek arra amit mond, csak azon kattog az  agyam, hogy mit tud Szilvi?

2013. december 28., szombat

Inspirációs képek

Ki hol ünnepli a Szilvesztert? Én Egerben lazulok. Családdal. barátokkal. Eger egy fantasztikus hely. Szegeddel holtversenyben állnak a kedvenc magyarországi városaim listájának első helyén:))
És végül Eger egyik nevezetessége: A Minaret!


2013. december 26., csütörtök

Nail Challenge 8 Madarak

Nos nem ez lett életem fő műve az biztos!
Még régebben csináltam septibe és ez meg is látszik rajta. De hogy kis kell elkészíteni?
Kell hozzá:

 Avon Nail pro+

Lakier do Paznokci 18

Lépések:
1 ALAPLAKK!!!
2 Fesd le a körmödet 2 rétegben a kék lakkal.
3 Majd a gyűrűs ujjadra fess 2 madarat, úgy ahogy kiskorodban tanultad: fél elfordított nyolcas vagy elfordított 3as.
És...


2013. december 24., kedd

A színpad az életem 29

BOOOLDOG KARÁCSONYT!
Nézzétek, már a 29. résznél tartunk 1 fejezet és meg van a 30. Amolyan karácsonyi ajándékként...



29
- Szerelmes. - fejezte be a mondatot Luca
- Szerelmes? Miii???- hátrahajtott fejjel nevettem és percekig nem is tudtam abba hagyni.
- Ha kiszórakoztasd magad elmondhatom miért? –érdeklődött savanyúan barátnőm.
- Hallgatlak!- próbáltam a komolyabb formámat hozni, de mégy így is el-el mosolyodtam.
- Szóval a fiuk nem változnak. Ugyan olyan szinten vannak 5 évesen mint 20 évesen az érzelmeik kifejezése terén. Mit mond minden óvó néni, ha panaszkodik a kislány hogy „Ferike” piszkálja?
- Fogalmam sincs, nem volt ilyen problémám. – vallottam be.
- Azt mondta, hogy: Biztos szerelmes beléd.
- Ne haragudj Lucám, de még mindig nem tudom, hogy hová akarsz kilyukadni. – mondtam el az igazat. – Nagyon fáradt vagyok.
- Gergő azért olyan izé veled, mert beléd esett!
- Ne ítélj el, de én nem hiszem, hogy ez így lenne. És ha mégis mit kéne tennem? Örüljek?
- Beszélj vele! Az mindig segít!
- Mégis miről?- adtam az értetlent.
- Ne legyél már ennyire esetlen Adél. Én ugyan nem mondok semmit! Tegyél legjobb belátásod szerint!
- Te aztán jó kis barátnő vagy. - dorgáltam meg.  – Ami elmondtál azt elolvashattam volna az egyik lelkizős blogon is.
- Miért mit vársz tőlem? Meg nem oldhatom a problémád!
- De megtudnád…
- Mégis hogyan? – érdeklődött.
- Írhatnál róla egy lehúzó cikket, ami tönkre tenné a karrierjét és akkor röpülne az Operettől.
- Ezt te sem gondoltad komolyan Adél. Ismerlek egy légynek sem tudnál ártani. Amúgy én tökéletesen melletted állok, mint barátnő akinek semmilyen köze sincs a sajtóhoz.
- Huh rendben. Értettem.
- Gyere Adél, haza viszlek, úgy látom mindjárt elalszol.
- Köszönöm. – mondtam már félálomban.
Arra még emlékeztem, hogy Luca egészen a lakásunk ajtójáig kísért és ott apu támogatott be a szobámba, leültem egy csöppet az ágyra és itt ért utol az álom manó.
Szörnyű álmom volt. Csak én és Gergő szerepeltünk benne. Újra életem az ismeretségünket csak hogy az agyam Luca hatására átalakította a történteket és mindig melegséget és szerelmet láttam a szemében csillogni.
vagy azt már csak én képzeltem hozzá?
Reggel nyugtalanul forgolódtam az ágyamban. Mi van, ha Lucának igaza van és Gergő szerelmes belém? Akkor egy tapló!
És én mi van velem? Ha nyíltan bevallaná nekem az érzéseit akkor én mit tennék?
Túl sok a ha. A fülem már csengett. Még jó hogy ma nincs se suli se színház. Elégedetten húztam a fejemre a takaróm hogy egy nyugodt, álommentes alvásba kezdjek.
Kívánságom nem jutott el az Egek Urához, szóval még kipihenni sem tudtam magam az egyetlen szabadnapomon.

2013. december 23., hétfő

Sissi köröm

Szeretném bemutatni nektek életem remekművét!
Mint már írtam, csütörtökön Elisabeth musical 150. előadásán voltam és egy álom volt. Fantasztikus. Állva tapsoltunk és még a könny is kicsordult a szememből :))
Mint ígértem egy különleges Sissi körömmel készültem erre az estére.
Lássuk:
Ez a jobb kezem mert most ezen sikerült jobban :DD
Na szóval egy is jelmagyarázat:
A rózsaszín az a ártatlanságot, cukiságot jellemzi :))
A hüvelyk ujjamon remélem mindenki felfedezte imádottamat Erzsébet császárnét.
És a gyűrűs ujjamon azért díszeleg ott az a virág mert Sissi kedvenc virága az ibolya volt, nekem meg túl üres volt a körmöm szóval oda pönnyintettem egy lila virág félét ))
Most igazából azon gondolkozok, hogy mit tett volna Sissi, ha valaha a múltban elé áll valaki, hogy: Te mégy egyszer egy körmöm fogsz szerepelni!    Biztos kineveti!
Az igazság az, hogy akartam karácsonyi körmöt, de nem volt szívem lemosni Sissit és most már időm sincs elkészíteni, szóval azt a mentséget találtam magamnak, hogy most lesz Sissi 176. születés napja, Karácsonykor, szóval a tiszteletére nem mosom le.
*Neeem tényleg nem vagyok őrült, mondjuk egy osztálytársamtól megkaptam, de nem csak naaaaagyon tisztelem Erzsébetet.*

2013. december 19., csütörtök

Ma Elisabeth

Ma naaagyon fel vagyok dobódva, szóval egy ilyen ÁÁÁÁÁÁÁ bejegyzést hoztam nektek! Törit sajna nem tudtam írni :((
Szóval ma 19:00-kor fel gördül a függöny az Operett Színházban és elkezdődnek a nyitó zene akordjai....
Még a gondolattól is izgatott leszek. Főleg, hogy ott lesz személyes kedvencem Szabó P. Szilveszter, aki az örök Halál, de már sajnos nem játssza a szerepet, hogy a fiatal nemzedéknek is esélyt adjon a szakmába való betörésre.
De nézzük csak, miről szól a musical:
Ki ne ismerné minden idők legszebb és legszabadságvágyóbb emberét Sissit, aki Ferenc József feleségeként vonult be a történelembe. Róla és életéről szól ez a fantasztikus musical megspékelve egy túlvilági szerelmi szállal, ugyan is a Halál beleszeret Sissibe.
Na de nem részletezem tovább nem szeretnék poén gyilkos lenni. Aki érdekel megnézheti youtubeon, minden idők legjobb szerep osztásával.

A legjobb Halál és Elisabeth páros: Szabó P. Szilveszter és Janza Kata személyében :))

Később, ha elég nézettsége és sikere lesz a bejegyzésnek, kritika is fog születni illetve akár még több ilyen témájú bejegyzés.
És hogy eláruljak egy titkot, talán még Adélék életébe is bekerül az Elisabeth tiszteletemet kifejezve Erzsébet császárné iránt.
Valamint egy Sissis körömmel is készülök az előadásra, majd azt is megmutatom nektek :)) *nem csöppet sem vagyok Sissi mániákus :))*
Legyetek jók :)) 

2013. december 16., hétfő

Inspirációs képek

Mizujs veletek? Én speciel tök izgatott vagyok! mert csütörtökön megyek az Elisabeth előadásra, ami ráadásul a 150. adás és ezért meglepetések is lesznek a régi szereplők közreműködésével. Naagyon várom már :))



2013. december 14., szombat

A színpad az életem 28

Remélem mindenkinek jól alakult a tegnapja, annak ellenére, hogy péntek 13 volt. Nem vagyok babonás de azért egy pici fenntartással indultam neki reggel a napnak. De végül jól alakult, szóval minden szuper. Már tegnap megírtam nektek ezt a részt, csak nem volt időm feltenni  *okééé...lusta voltam bocsi* Szóval Olvassatok! :))

28
Szerencsénkre elég hamar találtunk egy barátságos helyet és egy parkolót is, szóval leültünk egy üres asztalhoz és rendeltünk két adag forró csokit. A pincérnő szinte turbó üzemmódban hozta is az italokat, majd magunkra hagyott.
- Szóval…- kezdte Luca és előhalászott egy diktafont, egy jegyzetfüzetet és egy tollat a táskájából.
Bekapcsolta a diktafont és felmondta: Interjú Fisher Adéllal, az Operett legújabb üdvöskéjével.
A ketyerét letette az asztal közepére és nekem esett az első kérdéssel:
- Tudatosan készültél rá, hogy színész szeretnél lenni?
- Nem, egyáltalán nem. Eredetileg orvostan hallgató vagyok, állati nagy véletlen volt, hogy elkezdtem színészkedni.
- Részleteznéd kérlek?
- Hát te tudod, ezért most csak a kedves olvasóknak mondom. Szóval ugye megkértél, hogy kísérjelek el az újságírós premierjére a Marica grófnőnek.  Békésen üldögéltem melletted a helyemen, mikor Imre az Operettszínház igazgató/rendezője letámadott, hogy be kéne ugranom egy szerepbe, mert hasonlítok ahhoz, akit helyettesítenem kellene. És ebből lett a nagyobb kérés. Mikor rájött, hogy tudok énekelni megkért, hogy vegyem át a főszerepet Boritól, az előző Maricától, aki, nos családi okok miatt nem tudja eljátszani Maricát.
- És gondoltad volna, hogy valaha is színésznő leszel?
- Nem. Tudom sokan álmodoznak erről, de nekem ez kimaradt az életemből. Én mindig is orvos akartam lenni… de most már…- elgondolkoztam. -  most már nem tudom.
- Miért? – tette fel a legésszerűbb kérdést.
- Hát, az nagyon nehéz nekem. Képzeld el, mintha két mágnest próbálnál összenyomni az azonos felével. Nem menne össze. Most én is így vagyok. Két Adél van: a színész és az orvostan hallgató. Most még össze tudom passzírozni a kettőt, de félek nem sokáig leszek erre képes.
- Szurkolunk neked! Csak higgy magadban és menni fog. Hogy reagálták le szüleid, barátaid, rokonaid a felfedezésedet?
- Mindenki maximálisan mellettem áll és támogat. Egyet értenek velem és a döntéseimmel is. Amit ez úton is szeretnék megköszönni nekik. Tényleg. Náluk jobbakat nem is kívánhatnék!
- Ha megváltoztathatnál valamit a múltban, mi lenne az?
- Nehéz kérdés. Nem igazán nyúlnék bele a sors munkájába, de talán, ha muszáj választanom akkor legszívesebben nem az orvosi, hanem a színi egyetemre jelentkeztem volna.
- Köszönöm az interjút.
- Szívesen!
Figyeltem Lucát míg elpakol, majd neki szegeztem a kérdést:
- Nem volt ez túl rövid? Mondjuk én nem tudhatom… de…
- Nem, pont elég lesz, nem hinném, hogy bárhol is megjelenne, mert ez csak a házi dogámhoz kell. Amúgy ha meg akarnák jelentetni, benne lennél?
- Persze, még szép!- kacsintottam a barátnőmre.
- Na, drágám akkor mesélj, mi is van ezzel a Gergővel?
Előadtam neki töviről hegyire mindent, megtisztelve bizalmammal. Elmondtam, hogy milyen undok, hogy hogyan viselkedik velem, elmeséltem, hogy mennyire meglepett, hogy ajándékot adott a szülinapomra és azt is elmondtam hogy hogy neki támadtam az előadás előtt. Szóval: mindent.
- Adél, szerintem nem kellett volna ennyire kiakadnod…- dorgált meg Luca.
- Akkor mégis mit kéne tennem? –érdeklődtem. - Mit tegyek, hogy normális legyen, vagy legalábbis ne játssza a fenséges Jégherceget? Egyáltalán mi miatt ilyen? Nem is ismer!

- Szerintem… -hajolt közelebb Luca, minta egy titkot mondana el. – Szerintem azért ilyen kerge mert…

2013. december 9., hétfő

Inspirációs képek

Tegnap olyat láttam, hogy csak na! 
Sütött a nap és el kezdett szállingózni a hó is :))
Nagyon szép volt, igaz csak pár percig tartott.
Ma már megint itt van a suli rendszeressége. Olyan rossz korán felkelni a hidegben... 
Na ilyenkor nézegetem ezeket a képeket :))

Remélem megfogjátok érteni, és ugyanúgy hű olvasóim maradtok, ha ritkábban jönnek majd a sztorik, meg bejegyzések a suli miatt, de hétvégén majd mindig igyekszem aktív lenni és hamarosan néhány DIY ajándék tipp is várható lesz:))

2013. december 6., péntek

Cirkuszi tragédia 28

Hohohoho! Boldog Mikulást!

Olvasgassatok! Tudom, hogy jók voltatok és ezért a Mikulás egy leleplező sztorit alkottatott velem :)) Szóval most megtudhattok egyet, s mást némely karakter piszkos múltjából :))

28
Mázlim volt. Márk még mindig kint állt és mint valami megváltóra úgy nézett rám.
- Gyere be! Marcsi azt mondta, hogy  mindent elmeséltek.
Nem ellenkezett, hanem követett.
- Ülj csak le. –ajánlottam fel neki, és ő szófogadóan leült az ágyamra
Marcsi a sajátján ült én pedig belehuppantam a fotelba, ahonnan mindkettejüket figyelemmel tudtam kísérni. Mivel láttam, hogy az a beszélgetés nem fog egy könnyen megindulni magamra vállaltam a narrátor szerepét.
- Kezdje mondjuk Márk. Marcsi csak annyit kérek, hogy ne szólj közbe. Téged is megfogunk hallgatni. - mondtam, majd teljes figyelmemet Márknak adtam.
- Marcsit elég különös módon ismertem meg. A kisöcsémnek volt a születésnapi zsúrja és ott találkoztunk. Bohócként volt jelen, a parti szervező cég által. Ráadásul valami műsor miatt még a legjobb ingemet is leöntötte ragacsos málna szörppel, ami azóta sem jött ki belőle. Először mérges voltam rá és kerülni kezdtem, de ahogy a parti alatt megfigyeltem egyre szimpatikusabbnak tűnt, úgyhogy mielőtt elment volna elkértem a telefonszámát. Utána, nos elég sokáig gondolkoztam, hogy felhívjam-e, vagy ne. Aztán mégis az előbbi mellet döntöttem, mert ha ideadta a telefonszámát akkor neki se lehetek semleges.  A bátorságomat siker koronázta és beleegyezett, hogy találkozzunk egy étteremben. Első alkalommal nem volt semmi, részemről, csak nagy szimpatikusságot éreztem Marcsi iránt. Aztán megbeszéltük, hogy majd még találkozunk, és a következő héten már ő hívott fel. Egyre jobban éreztem magam vele és egyre jobban vártam, hogy megcsörrenjen a telefonom-mert kikötötte, hogy én nem hívhatom őt a munkája miatt. Nem tudom, hogy mikor ment át a barátság szerelembe, nem is ez a lényeg. Remekül megvoltunk, miután összejöttük, nagyon szerettük egymást, de ezt nem részletezem. - nézett rám. – Aztán egy este hívatlanul meg akartam lepni, akkor voltunk 3 hónaposok, és vettem bonbont, meg virágot is. Marcsi nem volt otthon, ezért leültem a lépcsőházban és vártam. Egy idő után hangokat halottam, de nem csak Marcsiét, hanem egy férfi hangot is. Elbújtam egy fal mögé. És akkor ért a sokk. Amikor felértek ott volt ő és egy srác. Mielőtt bementek volna a lakásba a srác szájon csókolta őt. – intett a fejével Marcsi felé. - Akkor tört össze a szívem és otthagyva mindent elrohantam. Reméltem, hogy soha sem látom viszont, erre… tessék.
Feltűnt, hogy valami nem oké a sztorival, de egyelőre nem ugrott be.
- Marcsi! Te jössz! Hallgatunk. – adtam a tudtára.
- Ha most már én beszélhetek, akkor szeretném közölni, hogy te nagyon idióta vagy Márk! A lány akivel találkoztál és randiztál az én voltam, de az, akivel az adott lakás lépcsőházában taliztál az nem. Én már akkor rég a cirkusszal éltem szóval, semmiképpen sem volt helyhez kötött lakásom. Szóval valamit nagyon benézhettél, amikor hozzám akartál jönni.
- Akkor… akkor nem is csaltál meg?- döbbent meg Márk.
- Persze, hogy nem! Hisz bolondulásig beléd estem, még ha te észre sem vetted. Nem is értem, hogy jutottál el egy kőépítménybe?!
- Én már igen!
- És volnál szíves velünk is megosztani? –érdeklődtem egyre izgatottabban.
- Mikor elölte nap felhívtál, nem velem beszéltél, hanem az unoka tesómmal, gondolom neki volt ez a rossz vicce.
- Akkor végül is miatta szakítottunk. –gondolkozott el barátosném.
Most, hogy így le lett vezetve a dolog rájöttem, hogy nekem is ez a lakás dolog nem stimmelt, hisz én világ életemben ismertem Marcsit…de…
- Miért nem meséltél nekem Márkról? –szegeztem neki a kérdést.
- Nem tartottam fontosnak. Mármint tudtam, hogy egy hét múlva szedelőzködünk és megyünk tovább, vagyis soha többé nem látom. Akkor meg mit beszéljek róla?!
És ekkor beugrott egy másik dolog is.

Márk még mindig szeretheti Marcsit! Hisz, ha akkor amiatt a megcsalósdi miatt szakítottak és most tisztáztak mindet, akkor ott folytathatják az életüket ahol abbahagyták. És én kikerülök Márk piksziséből… 

2013. december 1., vasárnap

Nail Challenge 7: Indiános

Éééés itt van a December! :))
Nem tudom, hogy az én hibám e, vagy előnyöm, hogy nem igazán terveztem Mikulásos körmöt. Karácsonyi majd lesz, de igazából a Mikulás annyira nem mozgatott meg. Bocsánat :((
Ezáltal majd a Nail Challenge is meg fog szakadni, hogy legyen Karácsonyos köröm. Szóval ez az utolsó kihívásos köröm ebben az évben.
Na akkor kezdjük!
Szükséges lakkok:
Miss Sporty 3178
Lakier do Paznokci 18
Avon nail wear pro+
Charm limit

Avon Nail pro+

Először is lefestjük a Miss Sportys lakkal a körmünket2 kétekben, majd a fekete lakkal és egy fokpiszkáló segítségével a gyűrűs és a hüvelyk ujjunkra össze-vissza vonalakat, mintákat rajzolunk.
Majd kiszínezzük a többi, vagyis a fehér, a kék illetve a világos rózsaszín segítségével.
Kreativitás, ez a jelmondat :))

Jobb kéz

És most kivételesen láthatjátok a bal kezem is :))

Közérdekű közlemény!
A héten nem lesz bejegyzés, mivel a hétvégén sem voltam itt  és spanyolból is tzt fokok írni *szurkoljatok szerdán*. Várható lesz pénteken valami kis meglepetés a Mikulás puttonyából. Ha van valami kifejezett kérésetek írjatok! :))