2014. április 16., szerda

Meglepii

Egy kis betervezetlen ajándék a hét közepén :)) A legjobb hogy e kedvenc számom az oldalszám: 19 <3
Az első suliújságban megjelent cikkem. Mégis mi másról szólhatna mint:

Sissi és Én

Már nagyon régen kezdődött. Talán az őskorban? Az biztos, hogy egy ragyogó hétvégén az akkor még eléggé kicsi Én bekapcsolta a tévét, hogy elüsse az időt. Akkoriban még a kereskedelmi csatornákon rajzfilmek uralták a délelőttöt. Egy ilyen mese fogta meg a kiskori Ént és vált szenvedéllyé nekem, az egyetlen és hamisítatlan Énnek.
De térjünk csak vissza arra a bizonyos hétvégére. A mesét visszanézve csodálkozom a rossz animációján és szinkronján. De mit érdekelt az engem ott öt évesen. Már csak a címe is megragadott: Sissi hercegnő! Halihó lányok ne tagadjátok, titeket is minden érdekelt ami a Disney-es hercegnőkre emlékeztetett. Szóval a kis Én elkezdte nézni. A bénán ,megrajzolt karaktereket szinte valóságosnak látta és olyanná akart válni mint ők. Ez a mese megváltoztatta az életét. De tényleg! Ezentúl még jobban várta a hétvégét, hogy lássa mi is történik főszereplőnkkel, Sissivel. Sissi. Ugye ismerőd ez a név? Ha nem akkor a suli folyósólyán a szemem elé se kerüljetek!  (SEGÍTSÉG: Erzsébet  királyné beceneve volt Róla van elnevezve az Erzsébet híd.)
Ő volt az, aki megvetette a formalitásokat, szembeszállt anyósával, imádta a magyarokat és bakfis korában halálosan szerelmes volt Ferenc Józsefben az Osztrákok császárába. Igen Sissi nem csak nekünk magyaroknak volt a királynéja a férje lévén, de elsődleges pozíciója mégis csak a császárnéi állás volt. Mivel ezt a cikket nem azért írtam, hogy rögtönzött töri órát tartsak, ezért legyen csak ennyi elég Sissiből. Térjünk csak vissza a kis kori Énhez aki ez idő alatt nagyobbacska lett (tizenkét éves) és a Sissi iránti szeretete csak nőtt. Könyveket olvasott (rengeteget) képeket és filmet nézett, egyszóval mindent amivel közelebb kerülhetett   ennek a nőnek a korához és életéhez. Ekkor jutott el először Bécsbe is majd kiugrott a bőréből. Elmentek Schönnbrunnba, a Hofburgba, a Sissi múzeumba és természetesen a városnézés sem maradhatott ki.  Eljutott, a sok helyből oda, ahol Sissi a legjobban utált lenni, de ő mégis imádta az osztrák fővárost. A nap hamar véget ért is a tizenkét éves Én szomorúan de boldogan és fáradtan ült be a buszba, hogy az visszahozza őt Budapestre.  A szeretet egy kicsit felerősödött, de az idő múlásával kopott. Vagyis visszaértünk a kezdetekhez.
Pár év múlva a tizennégy éves Én ismét ellátogatott Bécsbe, ismét csak egy napra, ismét a családjával. A program hasonló volt, belevéve a Kapucinusok Kriptáját, ahol kedvence nyugodott. Mikor ott állt a sír előtt szabályosan  volt szomorú és boldog. Szomorú, mert mégis csak az Ő Sissijéről volt szó, a holt testéről, a  méltatlan haláláról, de boldog mert így találkozhatott vele „élőben”. Talán, még egy könnycsepp is legördült a tizennégy éves Énem arcán?
A mostani Én, hatalmas változáson ment át a nyáron. Egy barátnője bemutatta hogy manapság mindenből van musical, még Erzsébet császárné életéből is. A szomszédok tuti megutálhatták mert rongyosra hallgatta a zenéket és csak nézte-nézte a gépen a musicalt. Mert az felszínre hozta az Énekben összegyűjtött szeretetet és rá zúdította a mostani Énre és a világra is. A sors megint úgy hozta, hogy Bécsbe rándulhatott ki. Már más szemmel nézett mindent. A musical a szeretetet mániává fejlesztette ki. A bécsi Madame Tussaudsban vagy jó fél órán keresztül fotózkodott Sissi viaszfigurájával. Ha te is akkor voltál és miatta nem tudtál odaállni, akkor bocsi, de a fentiek alapján biztos megérted. :))

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése